Cikksorozatom célja, hogy a nyújtással kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő kérdéseket megválaszoljam, továbbá, hogy eloszlassam az esetleges tévhiteket.

 

Nyújtás speciális csoportok számára:

 

Gyermekek számára:
Sok gyermek érez komoly fájdalmat a gyors növekedés időszakában. Ilyenkor az izmoknak és egyéb lágyszöveti struktúráknak alkalmazkodniuk kell a csontok hosszának változásaihoz. A rendszeres, de óvatos nyújtás segíthet a fájdalmak enyhítésében.

Idősek számára:
A kor előrehaladtával, ahogy a test öregszik, a szövetek veszítenek a rugalmasságukból, s az ízületek is merevebbé válnak. A problémás területek óvatos, biztonságos nyújtásával fenntartható az optimális mozgástartomány és enyhíthetők a fájdalmak is.

Sérülésből felépülők számára:
Sérüléseket követően az ízületek és az izmok merevvé, kötötté válnak, veszítenek a mozgástartományukból, és triggerpontok (feszültségcsomók) alakulhatnak ki. A rehabilitációs programba be kell illeszteni a nyújtást, hogy az optimális mozgástartomány a felépülést követően visszaállhasson.

Sportolók számára:
Az edzések és a versenyek jelentette terhelés előtti bemelegítéshez dinamikus nyújtást ajánlott alkalmazni. Edzések és versenyek következtében a sportolók izomzatában merevségérzet jelentkezhet. Ezt gyakran csak erőteljes nyújtással lehet enyhíteni, ekkor statikus módon tanácsolt nyújtani. Ekkor néhány nagyon fontos szempontot érdemes figyelembe venni: a nyújtást nem csökkenti a sérüléseket vagy az izomlázat, és sajnos nem segíti az edzés utáni regenerálódást sem, csak a mozgás helyes tartományát segít visszaállítani.

Immobilis betegek számára:
Kerekesszékben ülő vagy ágyhoz kötött betegek esetében, amikor az ízületek hosszú időn át nem változtatják meg a helyzetüket, az izmok megrövidülnek. Ilyenkor a nyújtás némi enyhülés hoz a merev ízületek és izmok számára. Elmondható, hogy az ilyen élethelyzetben lévő, de rendszeres nyújtást végző emberek sokkal jobban érzik magukat.